Otthontechnika Bt.

Földkollektoros rendszerek

A talaj hőenergiája egy kimeríthetetlen, mindenütt rendelkezésre álló, praktikus energiaforrás. Egész évben rendelkezésre állása és decentralizáltsága széleskörű felhasználást tesz lehetővé, mint például a ház fűtése és hűtése talajszondák segítségével. A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt

A talajkollektorban hőátadó folyadék kering zárt zirkulációs körben, amely a talaj hőenergiáját a hőszivattyúhoz szállítja fűtéskor, vagy leadja a hőenergiát a talajnak hűtéskor. A hőközlő folyadék vízből és fagyállóból áll, amely biztosítja a nulla fok alatti működést.

A talajból a hőt, 1,5-2 méter mélyre (több, keskeny árokba, vagy egy nagy alapterületű "gödörbe") , vízszintesen lefektetett, műanyagcsövek segítségével vonjuk el. A csőkígyóban fagyálló folyadék kering.

• Talajkollektoros (vízszintes) rendszer esetében többszáz méter hosszú speciális kemény PVC köpennyel ellátott rézcsöveket, vagy polietilén csöveket fektetnek le 1-2 méter mélyen. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3-szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén jöhet szóba. Direkt-elpárologtatós hőszivattyúhoz kizárólag ezt a kollektorípust lehet használni, de a síkkollektor bármelyik hőszivattyúval használható. Direkt-elpárologtatós rendszer esetén a kollektorban közvetlenül a hőszivattyú munkaközege (R 407 C) kering, megspórolva egy hőcserélőt, amely kis mértékben növeli a hatásfokot. Hátránya a direkt-elpárologtatós hőszivattyúnak, hogy hűtésre nem alkalmas.
  E rendszer segítségével négyzetméterenként 10-40 Wattnyi energiát nyerhetünk. Ennek nagysága függ a talaj hővezetésétől, nedvességtartalmától, és az esetleges talajvíztől.

Telepítés:
A síkkollektor 0,8-1,2m mélyen fekszik. Eddig a mélységig a teljes felületen el kell távolítani a földet, majd lefektetni a vezetékeket. Betakarás után ügyelni kell arra, hogy fölé ne kerüljön telepítésre olyan növény, amelynek a gyökere leérhet a kollektorig.

A künettkollektor egy spirál alakban feltekert, majd árokban szétterített kollektor. Az árok 1,6-2 m mély és 90 cm széles, hossza 20-30m. Az árkok száma a teljesítményigénytől függ. Az árkok közti minimális távolság 3m (középvonalak távolsága). E kollektortípus előnye, hogy kevesebb földmunkát igényel a síkkollektrohoz képest és a helyigénye is kisebb.
Kivehető teljesítmény: 100-125 W/m (árok hossza).

• Masszív abszorber (beton építmény)

  Föld alatti vagy föld feletti beton vagy téglafalban, betonlemezben műanyag csőkígyót helyeznek el. Külön e célra épített szoborszerű elemek, vagy támfalak, homlokzati betonfelületek is felhasználhatóak.
  A működés elve hasonló a talajkollektorokhoz: A beton jól vezeti a hőt, tömege alkalmas a hő tárolására. Segít a levegő, talaj, esővíz hőjének átvételében, a napsugárzást közvetlen is hasznosíthatja.
  

• Geotermikus rendszer esetén nagyságrendekkel mélyebb szondák (1000-2000 méter) segítségével már nem a talajrétegekben eltárolt napenergia kerül közvetetten hasznosításra, hanem elsősorban a geotermikus energia. A Föld középpontjában lejátszódó reakciók hője a felszín felé áramlik, ezért mennél mélyebb a fúrt kút, annál nagyobb a kúttalp körüli réteg hőmérséklete. Ez a hőmérséklet a geotermikus gradienstől függ. (egy kilométerrel mélyebben mennyivel melegebb a földkéreg) Ez hazánkban 60°C/km körüli érték, szemben a 30°/km-es európai átlaggal.

A szonda rendszerűtípusok előnyei:

• Magas COP (4,5-5)
• Az év egészében állandó COP
• Önállóan megoldja az épület fűtését-hűtését
• Teljesen biztosított a jövőbeni működés

A szonda típusú hőszivattyú esetleges hátrányai:

• Jelentősebb földmunkával jár
• Hűtheti a kert fáinak gyökereit
• Nagy földterület szükséges hozzá.

Talaj - víz hőszivattyú: Az alapvető szabályozása Siemens vezérlővel történik, s biztosítani tudja az olcsó passzív hűtést is. Opcionálisan el tudja látni az aktív hűtést, s a kimeneti hőmérséklet akár 75 ° C is lehet. Az alábbi táblázat a HOTJET hőszivattyúk legfontosabb adatait 10 fokos külső víz és 35 fokos előremenő víz esetén tartalmazza. (Az ár az Euró árfolyamtól függően változik, s az alapkészülék árát tartalmazza.)

talajszonda

masszív abszporber
(beton építmény)